Kép:William Rimmer (1816-1879)
A legnemesebb thesszáliai kentaur volt. Természetesen Chironról, vagy Kheirónról, a jóságos, gyógyító és nevelő kentaurról van szó, aki könyörgött Zeusznak, hogy vegye vissza tőle a halhatatlanságot. Amikor istene nagy nehezen elfogadta e kérést, egész csillagrendszert jelölt ki neki, a Sagittariust. A halálosan pontosan nyilazó ember-ló csillagokból formált égi mása tükörképe lehetett azon népekre, akik a tudás és szabadságvágy népei voltak: szkíták, trójaiak, hunok, magyarok, türkök, mongolok, finnek, észtek, kazakok, ujgurok, karakalpakok, üzbégek…stb. (még a spanyolok, ausztrálok, és az írek is nyilasok)
Persze lehet, hogy fordítva történt, hatalmas lovas seregek fenyegették a görögöket – a görögök vszonylag későn ismerkedtek meg a ló harci felhasználásával - , akik azt látták, hogy ló és lovasa egybeforrt (és valóban a sztyeppi népek harcosai tk. egész életüket lóháton töltötték).
Chiron apja Kronos istenség volt, a titánok vezetője, anyja Ókeanis Philyré, megzavart pásztorórájuk következménye lett Chiron furcsa külseje, kettős természete. A lapithák földjén sok kentaur élt, akik tipikusan szilaj, vad, agresszív, szenvedélyes ösztönlények voltak (,mint általában a kentaurok), zabolázhatatlan és fékezhetetlen természetet örököltek vad kanca anyjuktől, de ugyanakkor emberi (esetleg isteni) értelmet apjuktól. Az isteni és emberi törvények határán helyezkedtek el, sajátosan értelmezték a jogokat és kötelezettségeket.
Érzékiségük, mámor utáni vágyuk és a bor iránti vonzalmuk Dionüszoszhoz fűzte őket, az erejük és a gyorsaságuk miatt viszont az alvilági istenek futáraivá léptekelő. Gyengéjük a részegeskedés volt. Ilyen duhajkodás idézte elő a nagy kentaur-lapitha összecsapást, ami azután Herkules részvételével a kentaurok kiirtásához, elkergetéséhez vezetett.
Chiron egy más fajta kentaur volt, mitikusan bölcs és jó. Kheirón ifjúságát Artemisz mellett töltötte, ott tanulta ki a gyógyító füvek titkait. Ismerte az égitestek járását, ő oktatta az embereket a törvények betartására, az istenek tiszteletére és arra, hogy az eskütétel megszeghetetlen. Többek között Akhilleusz is a tanítványa volt.
Chironnak tk. baleset miatt kellett meghalnia. Akkor még a kentaurok nem használtak nyilat, fenyöhusánggal és szikladarabokkal harcoltak.. ,Herkules (aki legyőzte őket, de földi pályafutását miattuk kellett befejeznie: lsd.: Nessus), a nagy és örök hérosz a lernai hüdra méreggel fertezett vérébe mártott néhány nyílvesszőt. Elég volt, hogy megsebezzen egy ilyen nyílvessző valakit, az illető az Alvilág kínjait szenvedve múlt ki.
„Amint a kentaurok körülvették Kheirónt, Héraklés újabb nyilat küldött feléjük, ám a nyíl Elatos karján keresztülhatolva Kheirón térdébe fúródott. Héraklész aggódva odafutott, kihúzta a nyilat, és – mert Kheirón adott neki – kenőcsöt is tett a sebre. A seb azonban gyógyíthatatlannak bizonyult, Kheirón tehát visszahúzódott barlangjába, és legszívesebben meghalt volna, de halhatatlan volt.” hisz a halhatatlanok is szenvednek, épp csak a megváltó halált nem élhetik meg.
Chironban semmi harag nem marad Herkules iránt, sőt sok száz év múlva eképp magasztalja tanítványát Goethe Faustjában:
Ó, jaj, sóvárgásom ne keltsd föl...
Phoebust nem láttam azelőtt,
sem Árészt, sem Hermészt, de látták
szemeim színről színre őt,
az ember isten-ideálját.
Született király volt e szép, sőt
elragadó ifjú, aki
bátyját, no meg a legigézőbb
asszonyokat szolgálta ki.
Gaia nem szül még egyszer ilyet,
se Hébé égbe nem vezet;
dalért hiába küzd az ihlet,
hiába gyötrik a követ.
.jpg)
Kép: http://mysticvirgo67.blog.com/2010/02/21/ahh-grasshopper-the-student-becomes-the-teacher/
A ’megsebzett gyógyító’ haldoklása alatt tovább gyógyította a rászorulókat. Másokon segített, hogy el tudja viselni pokoli kínjait. Chiron ma már egy apró szikla (néhány száz km) a Szaturnusz és az Uránusz között. A mítoszból nagyszerűen ki lehet olvasni azt az asztrológiai archetípust, amit Chiron jelenít meg egy születési képletben. Chiron a bennünk élő sebzett gyógyító, a mágus, aki tudását és képességeit, a sebekkel együtt, előző életeinkből hozza át. Első sebét már megszületésekor megkapta, amikor anyja eltaszította magától – mi ugyanígy (kivétel nélkül mindenki), születésünkkor lelki sebekkel érkezünk a jelenlegi földi inkarnációnkba. Ezeket a sebeket közvetlenül nem tudjuk magunkban orvosolni, ám ha segítünk másoknak, akik hasonló sebeket hordoznak, magunk is gyógyulunk. A mítoszbeli Chiron, minthogy Apollón tanítványa, jártas a harcművészetekben, az alternatív gyógyászatokban (ahogy ma hívjuk); az asztrológia és a numerológia tudományában, sőt a lantnak (?) is jeles kezelője.
1977-ben Charles Kowal egy különös égitestet fedezett föl, amelyet nem lehetett a jelenlegi csillagászati kategóriákba besorolni. Ez az égitest a Chiron nevet kapta a görög mitológia legbölcsebb kentaurjáról, így az új kategória elnevezése a „kentaur” lett. A kentaurok olyan égitestek, amelyek ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, de nem a többi bolygó pályasíkja mentén, hanem azzal szöget bezárva. (Kiderült még, hogy a Plútó sem bolygó, hanem kentaur (jobban mondva bináris kisbolygó rendszer, ugyanis együtt kering a holdjával, a Charonnal), mivel pályája elliptikus, elhajlása pedig igen nagy a Naprendszer többi bolygójához képest.)
A Chiron pályája a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz pályáját is metszi, ezáltal kapcsolatot teremt a külső, transzcendens bolygók (Uránusz) és a sors bolygók (Jupiter, Szaturnusz) között.
Magyaroszág nyilas jegyű
Ptolemaiosz világtérképe az ókorban ismert világ térképe, melyet a Ptolemaiosz Klaudiosz fennmaradt könyve, a Geographia alapján állítottak össze. A könyv valamikor 150 körül keletkezett. Bár az eredeti térkép soha nem került elő, a Geographia részletes leírást tartalmaz az addig feltérképezett területekről, az „Óvilágról”, így a könyv leírásait követve újra lehetett a térképet szerkeszteni. Az eredeti kézirat körülbelül 1300-ban került elő.
Ptolemaiosz Geográfiájában - mely részben a Kr. u. 100 körül élt Türoszi Marinus adatain alapszik - találunk olyan népneveket, melyek a magyar nép előtörténete szempontjából is jelentőséggel bírhatnak: a III. könyv 5. és az V. könyv 9. fejezet (Európa Nyolcadik Térképe) foglalkozik Európai Szármáciával,melyet Nyilas jegyűnek tüntet fel, amelynek területén szerepelnek a következő népnevek:
-Alauni (alánok, Európai Szármácia több pontját lakták),
-Chuni (urugundok?a Basternok és a Roxolánok között a Borüszthenész/Dnyeper folyónál),
-Avarini (avarok? a Visztula forrásvidékén),
-Savari (a Borusci néppel a Ripaeos-hegyekig laknak; itt a Szeverján szláv törzsről lehet szó),
-Suardeni (a Don-könyöktől északra),
-Materi (a Volga-könyöknél laknak, a Suardeni szomszédságában; utóbbi két név az V. könyv 9. fejezet 16 és 17. részében szerepel).
Eszerint a magyarok és szavárdok már a Kr. u. 2. század közepe táján Európai Szármácia területén éltek, a hunok előtt mintegy kétszáz évvel, ami a magyar és a hun őstörténet egy alapvető különválasztását igényli, legalábbis a hunok nyugatra jövetele, a 375 körüli idők előtt. A legkorábbi magyar krónikák, Anonymus és Kézai is lényegében ezt támasztja alá, s a krónikáinkban szereplő hun-történet minden bizonnyal a valóban hun és ogur eredetű eszkilektől vagy székelyektől származik, s már a középkorban kiterjesztették a magyarság egészére
A Nyilas csillagjegy egyezményes jele az ég felé kifeszített nyíl. Itt a nyíl az ember földhöz-ragadottságától, a kicsinyes problémáitól való szabadulási vágyát szimbolizálja, törekvését a magasabb, tökéletesebb világ felé, melyet az ég szimbolizál. Az (eredetileg) szárnnyal is bíró kentaur a szellemileg magasabb szinten álló ember szimbóluma, aki megpróbálja levetni az ösztöntermészetét.
A ló ellentmondásos szimbólum: részben világos, Nap jellegű, mint a mondákban és mesékben a fehér ló, az arany paripa, a tüzes táltos, avagy a Nap szekerét vonó - egyes leírásokban szárnyas - ló, másrészt Hold jellegű, mikor a ló a holtak birodalmával függ össze vagy az olyan ábrázolásokon ahol a holtak lelkét vezeti át a túlvilágra, mint pl. az indo-germán népeknél.
Befejezésül talán ismét az asztrológust hallgasuk: „Az Uránusz csillog, és előbbre lép a Kos jegyében. Jó sugaraiból nemcsak a Kos jegyűek, hanem a Nyilas jegyűek, az Oroszlán jegyűek, az Ikrek jegyűek, és a Mérleg jegyűeknek is bőven jut. Ők valóban pozitív eseményekre számíthatnak a következő évben.”
kép:
