A kedvesség rátekintés a nem kedves világra. Mahatma Ghandi például (nemcsak forradalmár, hanem) kedves is volt India nyomorultjaival szemben. Vigaszt nem tud nyújtani, csak gyógy-balzsamot elgyötört testeknek és lelkeknek.
A kedvesség az, hogy megnyitod a szíved a másik előtt. Ő nincs egyedül, egy láthatatlan, melegítő fénysugárban együtt vagy vele. De nem veszed át a probléma-világát, abban nem közösködsz vele.
A kedvesség egy kicsit neutrális. Nem folysz bele az eseményekbe, nem akarsz befolyásolni, meghatározni. De a kedvesség álca sem, maszk sem, és póz sem - jóllehet gyakran használják ilyen célokra. Maga a kedvesség mindig valódi. Csak önmagát adja és semmi mást, ettől csodálatos.
A kedvességben mindig van (akár rejtetten) egy kevés kacérság. Én kedves vagyok veled és te felfigyelsz rám. A kedvesség tehát mégis egy kicsit aktív. Mégiscsak hat valamennyire a valóságra.
A kedvesség nem létállapot és nem érzelem (az sem biztos, hogy aki kedves, az empatikus is). Ha kedves vagy lehet, hogy nem is érzed. Nem tudsz róla, hogy sugárzol, azt hiszed, hogy ez természetes (pedig-...az).
A kedvesség tehát a valóság elfogadásának egy módja.
Így láttam én, amikor kedves emberekkel találkoztam.
Kiegészítés:
(Ja, igen: habitus és tulajdonság is.)