Örökké menni, menni
Sehova el nem érni
Nem fázni, mindig járni
Nem éhezem, s a szomjat sem érzem
Nem törődtem olyannal régóta már
Hogy ütött-e utolsó órám. Még nem
Tudom én jól azt is már
Világóceán habján
Örök kikötő vár rám
Hát csak várjon engem még
kép:
Arnold Böklin (1827-1901): Halottak szigete