A vörössel festett pajzsfőn egy arany városkulcs stilizált formája látható. Az elsőre kulcs forma azonban jobban megvizsgálva voltaképpen rejtett szimbólumot tartalmaz, a Napét. Ezt bizonyítja, hogy a kulcshoz hordszíj kapcsolódik, amelyen jól látható egy aprócska egyenlő szárú kereszt. A minden ősnépnél feltűnő egyenlő szárú kereszt a legnagyobb földi erőnek, a Napnak a jelképe: az ősember a tüzet úgy gerjesztette, hogy két száraz fadarabot egymáson keresztbe fektetett s egymáshoz dörgölte. Ez jelentette tehát már az őskortól a „tűz”-et, a meleget, a jót, az életet. A kulcs további jellegzetességei is a Napra utalnak. Fejét – kulcshoz képest szokatlanul, kényelmetlen használatot okozva – apró tüskék övezik: a napsugarak. Szára toll nélküli és hegyben végződik, jelképezi a Nap hatalmát. A fej belső mintázata egy szilárd oltár-szerű alapot és egy arra alig érintkezően támaszkodó kétágú valamit, ami nyilván a város, jelképez. Vagyis a város alapjai a hit és az ősöktől eredő erő hatalma.
Meglepő a címer őszintesége, hiszen egy keresztény város vall a pogány kultusszal állhatatos hűséggel megőrzött szellemi kapcsolatáról (mai nyelvezeten: felvállalja a gyökereit). Ám értelmezésünket megerősíti, hogy a címer ezüsttel festett alsó részének motívumai is a kettősség és az őszinte vallomás. Azért, – hogy ne csalódjunk – itt is van egy elsődleges értelmezés és egy rejtettebb. Krisztus Mária fia, tehát a Máriát jelképező szív és a Krisztust szimbolizáló rózsa az anya-fiú viszonyra utal. Ugyanakkor a rózsa a katolikus egyház gyóntatóhatalmának is szimbólumává vált. (Innen eredt a titok hatalmának kifejezése: „sub rosa”). A „titok” pedig itt a kettősség, hogy e város szellemisége egyformán vallja magáénak a pogány ősök hagyatékát és a kereszténységet. S a kettős rózsaág egy óriási szívből hajt ki; szívből jövő, lélekből fakadó ez az őszinteség és állhatatosság. Mintha csak a morvák nagy ellenlábasának, a poroszoknak a híres jelmondatát rajzolták volna címerbe:”Sincere et constanter!”[1]
[1]Sincere et constanter: a Vörössas-rend-et, Porosz rendjelként 1705-ben György Vilmos brandenburg-bayreuthi örökös herceg alapította. Jelvénye széles végü fehér zománcos, vagy tompa ezüstös kereszt, arany széllel. Középpaizsa kerek, fehér arany széllel, előlapján a brandenburgi vörös sas, ill. I. Vilmos király monogrammja, körülötte aranyszegélyü sötétkék gyűrüben „Sincere et constanter”= őszintén és állhatatosan jelmondat. (Pallas Nagylexikon)
Forrás: http://web.iol.cz/Karel.Dvorak/Heraldik/Kres_O/D_Kres_O.htm
