Néha gondolkodom azon, hogy vajon a trópusok listája, ami az irodalomelmélet szerint "kőbevésett", hogyan kapcsolható össze sok mai, kedvtelésből, de művészi szándékkal létrehozott alkotással, a személyiség szuggesztív produktumaival. Egy persziflázs, egy kép-komment, stb. aligha elemezhető klasszikus módszerekkel, pedig az "ékesszóláshoz" van valami közük. Mindegy, már nem fogok irodalomelméletből sem doktorálni:) ...Azért az ember néha ír ilyeneket, tapasztalatból tudom.
murcielago:
@szánmonoxid:
Persze, hogy van hasonlóság a finn és a magyar között, csak az átadó-átvevő szerepe... (2020.02.24. 19:47)Múlt idők a régi magyar nyelvben
Nyilatkozat. Kijelentjük, hogy teljes mértékben tiszteletben kívánjuk tartani az alkotáshoz fűződő jogokat. Csak a forrás megjelölésével, nem kereskedelmi céllal, egy pontosan körülhatárolt témájú szellemi utazás elmélyítése céljából vettünk kölcsön képeket. A jogtulajdonos kérésre ezeket töröljük. Kérjük, ezen nyilatkozatot egyúttal a kép tulajdonosa fogadja el a kölcsönvételhez történő utólagos hozzájárulásának megszerzésére irányuló kérelemnek.
Milyen szép vagy
vajon szabad vagy?
Nekem te kellesz
veled kipróbáljam?
Itt az ölelésem
tegyed meg végre
Szádat úgy kívánom
jól csókolsz szentem
Legyünk mi egy pár
ne várass már
Fogadj el engem
…
Azt hiszem
szeretlek, de nem,
miért tenném?
mert jó vagy,
valóban az lennél?
mert tetszel,
de még hányan tetszenek?
mert szép vagy?
nem, ronda vagy
mert itt vagy?
talán ez már közelít
mert enyém vagy?
tiéd vagyok, igen
igen, szeretlek…
Jó lenne mindig várni téged
gyors lépteddel, ahogy a tért igézed
látni, s várni mosolyod alkotóját,
az örökké vidámat, a sírás helyett vágyat,
vágyat, hogy örökké tegyél, és kedves legyél,
s a csúfat, a feltápászkodottat , a pattanásosat
csak te…
Különös, különös volt a táj
ahogy a Hold elment és visszatalált
ahogy szemed kékje kékebbre váltott
az én szívem örök rabságra jutott
Tested csoda volt, gyönyör és káprázat
dús hajad illata gyöngéd kárhozat
hát megkaptalak téged…
Örökké menni, menni
Sehova el nem érni
Nem fázni, mindig járni
Nem éhezem, s a szomjat sem érzem
Nem törődtem olyannal régóta már
Hogy ütött-e utolsó órám. Még nem
Tudom én jól azt is már
Világóceán habján
Örök kikötő vár…
Mindenütt én vagyok,
de éjjelről nem ismersz,
nem látsz, csak vágysz,
hogy virradjak
A kép forrása:
http://www.mult-kor.hu/20120724_megmutatta_arcat_a_maja_templom
-Istenek nem vagyunk Alekszandrosz,
de én azzá tennélek.
-Egy diadokhosz Amon-Ré fiát, az istenkirályt?
-Halott a szent sereg,
vérük minket köt össze,
dárdám által együtt jussunk diadalra már!
* A 2,8 km átmérőjű Seleucus földközeli kisbolygó, ha eltalálja a…
El nem enyésző volt a vágyunk
s arcomra ült ki tellíriumi fényetek,
ahogy szívünk egyszerre dobbant, kezem
érezve kezed.
S köröttünk a hyperboreusok
fehér arcú, csontnélküli, halk öregek,
tudnak mindent, mind a múltat, s vágyják,
várják…
Mindent megöltem
Mindent megöltem
Mindenkit szerettem
Angyal voltam
Puttó lettem
Ki vár téged
Ki vár téged az út végén
fölcicomázva pazarul
a végzet minden pompájával
avagy Ő, a szelíd, a megváltó
ki vár…
A Van tó titka
Vörös korong sötét
víz fölött, sós csepp csurog
rajtunk, hiába
A Nemezis útja
Száraz kóró, kő,
hol kordé megnyikordul,
távol útkanyar
Cím nélkül
Templomlépcső hűs, mohos, téged
izmos barna láb már nem…