HTML

Albi trópusai

Néha gondolkodom azon, hogy vajon a trópusok listája, ami az irodalomelmélet szerint "kőbevésett", hogyan kapcsolható össze sok mai, kedvtelésből, de művészi szándékkal létrehozott alkotással, a személyiség szuggesztív produktumaival. Egy persziflázs, egy kép-komment, stb. aligha elemezhető klasszikus módszerekkel, pedig az "ékesszóláshoz" van valami közük. Mindegy, már nem fogok irodalomelméletből sem doktorálni:) ...Azért az ember néha ír ilyeneket, tapasztalatból tudom.

Bejegyzések

Kategóriák

Linkblog

Friss topikok

Nyilatkozat. Kijelentjük, hogy teljes mértékben tiszteletben kívánjuk tartani az alkotáshoz fűződő jogokat. Csak a forrás megjelölésével, nem kereskedelmi céllal, egy pontosan körülhatárolt témájú szellemi utazás elmélyítése céljából vettünk kölcsön képeket. A jogtulajdonos kérésre ezeket töröljük. Kérjük, ezen nyilatkozatot egyúttal a kép tulajdonosa fogadja el a kölcsönvételhez történő utólagos hozzájárulásának megszerzésére irányuló kérelemnek.

Még egyszer a V_L gyökről

2012.06.26. 17:59 murcielago

 

Bevezetés

VAN egy nyelv, melyben ha egy új szót alkot/képez valaki, akkor ezt a „kreálmányt” a nyelvközösség minden tagja azonnal és probléma nélkül megérti. Ha e nyelvközösség néhány értelmes tagját tartósan elkülönítik, bizonyos idő múlva könnyen lehet, hogy nyelvi leleményekkel fogják egymást óraszám szórakoztatni, párbeszéd-szerűen. Ugye a magyarról volna szó, de miből adódik ez?

Nyelvünk gyökrendszer felépítéséből. Alapvetően szavaink képiségéből, zenéje, benső értelme végtelen bőségéből, családosságából és összefüggéseiből. Czuczor–Fogarasi szerint szavaink zömmel – tööbb, mint 2000 -, elsősorban három, ill. néhány hangból álló gyökből erednek, bennük gyökereznek, s belőlük sarjadnak a szóbokrok. A gyök szómag, vagyis az az általános jelentés, amelyből a belőle kinövő szavak értelme származik. A magyar gyökrendszer egyszótagú és 1-4 hangból állhat. Ennek következtében logikusan nem lehet átvevői viszonyban olyan ragozó(pontosabban toldalékoló/ragasztó) nyelvekkel, amelyek gyökrendszere kettő, vagy több szótagú.

A gyökök összekapcsolódhatnak, megjelenhetnek toldalékokban és összefüggésben állhatnak más szóalkotó módokkal, pl. a hangváltással: Somlyó–somlai, fél–feles vagy pl. a megfordulással: köp–pök, vét-tév stb.

Az élő gyökök képeket villantanak, melyek minden magyarul értő számára megvilágítják a belőlük toldalékolt szavak értelmét. Ezért nálunk nincsenek pár száz szón tengődők: az értelmes magyar passzívan a teljes magyar nyelvet birtokolja. Az élő gyökök képsora a levezető/deduktív nyelvi látásunk alapja, elsőnek az egészet látja/láttatja, a lényeget, s abból eredezteti a részeket. Ezért hangsúlyos szavaink eleje, és ezért tesszük a mondatban előre a fontosat.

Ahogyan Marácz László megfogalmazta: „Minden magyar gyök tagja valamilyen nagyobb egységnek, a szóbokornak, s így minden gyök képviseli a nagyobb egységet. Így a pars pro toto elv érvényesül. A kisebb egység képviseli egyben a nagyobb egységet is. Tegyük fel, ha a világmindenség, a teremtés is erre az elvre épül, akkor megérthetjük, hogy miért boncolgatunk a magyar szótár kutatásakor isteni titkokat.”

A magyar nyelv szavai nemcsak játszi könnyedséggel járnak át a más nyelvekben elég szigorú szófajhatárokon, hanem másfelől szinte nincs is olyan fogalom, melyet ne tudnánk több szóval-képpel megvilágítani. A gyökök és jelentések finom változásaiban összefüggések szerves kapcsolatrendszere tárul föl, s ez állandó gondolattársításra, analógia-sorok áttekintésére késztet bennünket.

Azt mondják a témában elmélyedők, a legsajátlagosabb magyar szó a „magyaráz”, mintha a homályra, a széttöredezett jelenséghálóra úgy engednénk rá nyelvünket, hogy ezáltal a végén mélyen szemléletes, tiszta, Nap-világos szemlélettel is gazdagabbá váljunk.

 

Hogyan értelmezzük „van” szavunkat?

„A „van” … a V-L mássalhangzó gerincű szóbokor egyik tagja.”- írtam, de az ott ezzel kapcsolatos fejtegetéseimet most részben pontosítanom kell – (hiába no, csak látszólagosan könnyű a gyöknyelvészet…)  : a V_N önmagában egy, - igaz kicsinyke – szóbokrot alkot: ide tartozik a VÉN és a VON gyökökből képzett bokor. Értelme kapcsolódik a nagyobb, V_L szóbokorhoz.  A magyar szógyökök nem állnak egyedül önmagukban, hanem rokoníthatók hasonló alakú és jelentésbeli gyökökkel.

A V_N és V_L szóbokrok kapcsolatát nem is olyan könnyű belátni. Az ide tartozó VAN szógyök, amely egyben ige, melynek a ragozása rendhagyó, nem teremtő gyök, magyarban további szavakat nem tudunk létrehozni belőle. Azt is tudjuk, hogy régen a „VAGYon” volt helyette használva, ami teremtő gyökre épült. Mindez táplálhatja az arra vonatkozó gyanút, hogy a „van”- szó eredetileg mást jelenthetett. „Minden valószínűség szerint a „VAN”-nak volt egy olyan jelentése, amire már nem emlékezünk (és ami nem teljesen fedte le a mai „van” szó jelentét).”- fogalmazta meg sejtését murcielago, és íme a sejtést konkretizálni tudjuk:

Találtunk ugyanis egy érdekes etimológiát a „VAN”-nal kapcsolatban. Mint tudjuk ANU, azaz AN volt az ég istene, vagyis a teremtő isten a suméroknál (de egyes vélemények szerint Egyiptomban is Atum névvel). Később, EGY-ként, ÚR-ként is nevezték, vagy mint Él-Eljont tisztelték (ÉL itt a „Legfölségesebb”). Az Ószövetségben Isten magáról így beszél: „Én vagyok, aki vagyok.” , Isten tehát magát a lenni ige egyes szám első személyének nevezi.  „Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok.” Azonban, mint az Borbola J. tanulmányában olvasható, a fordítások pontatlanok lehetnek, vagyis inkább az indogermán nyelvi sajátosságok miatt került be a személyes névmás. A szöveghű fordítás magyarul készíthető el és az a köv.: „AN vagyok, aki VAN. /…/ A VAN küldött engem hozzátok.” Vagyis és amennyiben az „én”személyes névmás fordítási pontatlanság, akkor An a mi istenünk neve.

Létezésünket AN, azaz teremtőnk neve nélkül ma sem tudjuk kifejezni. Ige for­má­jában – mint bemutattuk – a VAN ragozott alakjait használjuk, AN nevét pedig önmagunk jelölésére, személyes névmásként mindmáig őrizzük, sőt, szükség esetén ki is mondjuk. Magas hangú változatában azonosulhatunk vele: Én vagyok.

Ez az egyetlen igénk, melynek tövéből nem tudunk főnévi igenevet képezni (más igenevet sem), mi nem tudunk van-ni. Azt csak Ő tud. Ez tehát nem lehet emberi képesség. Mi csak csatlakozhatunk hozzá, ha nevét igeként kezelve sze­mély­ragjainkat hozzá illesztjük. De ilyenkor sem használhatjuk teljes nevét, ez ben­nünket nem illett, csak tőhangzóváltozás után azonosulhatunk vele: én vagyok, te vagy, Ő VAN, mi vagyunk, ti vagytok, Ők VAN-nak. Viszont megállapíthatjuk, hogy ezt az igetövet nem lehet közvetlenül ragozni, az igemódokat nem ismeri, az egyes (de a többes) szám harmadik személyben ragozásával ellentétben visszatér ere­deti alakjához, egyszerűen hiányoznak valódi igei tulajdonságai!

Idézet után visszatérve a V_N/V_L esetleges kapcsolatára, két dolgot lehet figyelembe venni. A VALóság kezdetektől folyamatosan létezik, tehát mindig volt, azaz „VAN” valami VALóság, ami éppen létezik. Ez a mindig létező „van” tehát nagyonis „VÉN”, hiszen kezdetektől létezik. Másrészt a magyar gyökrendszerben minden képi és nyelvi VONatkozás a VALóságra vonatkozik, ebbe VONódik be minden képi és nyelvi jelensége. A von ige nagyon karakteres, egyértelmű jelentésű. Amikor lezárunk valamit: VONalat húzunk. A VONatkozás egyértelmű szellemi kapcsolat valami vagy vonatkozik valamire, vagy nem. Ilyen egyértelműen vonatkozik a nyelv is a valóságra, bár maga a nyelv sokértelmű.

 

A CS_L(L),  V_L(L) és B_L szóbokrok kapcsolata

A CS_L(L) és V_L(L) és B_L teremtő gyökök között – hangtanilag –  az „L” a kapcsolat. A magyar nyelvben az élettel, annak feltételeivel, majd megszűnésével kapcsolatos kifejezések elsődleges kulcshangja: szül, lét, él, lég, lé (víz), élés (élelem) – öl, gyil, hal. (A vele kezdődő szavakban: lágy, lenge, légies, lazít, lassú, lanyha érzetét sugallják, bár e hanggal kezdődnek a lázad, legény, lovag, lövés szavak is „Ha te, ki puszta lég vagy”-mondja Shakespeare. Szóközti hangként is közvetít érzelmi töltetet: kellem, kellemes, szerelem stb.) A dravidában Murungának , a háború istenének a fegyvere VEL volt, ami mai fantázia alapján a lézer-fegyverek közé tartozhatott.

A sumérok szerint a csillag a fényt, az isteni életet jelenti. A magyar nyelv is igazolja ezt az olvasatot. A CSILL gyök a csillag szóban összefügg a világosság, világ, villany stb. VILL gyökével, a CSILL gyök pedig rokon a CSIR gyökkel is. A CSIR gyök teremt olyan szavakat, mint csíra, csírádzik, csírás.

A V_L gyökben szereplő „V” az el­lentétek hangja: vádol, véd, óv és ver. Ez a VALóság VÖLgye itt, ahol örök VÁLságban VÁLaszthatunk ugyan, de VÁLLalkozásaink gyakran VÁLságba futnak, s elVÁLnak útjaik a legjobb barátoknak is, sőt ellenségekké is VÁLhatnak. Talán(hogyéppen) – ahogy Kolumbán Sándor írja – egyszerre fejezi ki az avulás és a jövő fogalmát is, szétválás, eggyé válás, valamivé válás, semmivé válás, a választás, vásárlás fogalmát.

Ahogy – nyelvész is volt - dr. Padányi Viktor fogalmaz: „vala, volt, vég, vén, év, avas, avar, avult, avítt, végez, eleve szavaink mind múltra utaló fogalmakat jelentenek. A Halotti Beszédben van egy feltűnő alakú múltidő; "teremtevé" (Eleve teremtevé Isten Ádámot) de -va -ve -ván, -vén ragjaink a cselekvést megelőző, avagy azt kísérő folyamatot fejeznek ki. vá, -vé ragjaink pedig a priori folyamat eredményét, tehát befejezést érzékeltetnek.”.

A v hang folyamatkezdő értelmét a vetni ige is mutatja. A v ugyanakkor a folyamat végének várását is jelzi. Úgy érthető meg könnyebben, hogy magot vet, és magot arat. E betű jelzi, hogy eljön az ideje a születésnek és az elmúlásnak is. „V-AN szavunk tehát tisztelgés a Teremtő elött, ahányszor kimondjuk/leírjuk, akkor-is, ha már fogalmunk sincs erről…*

Ugyancsak az „l” hanggal hurkolódik a jelentéscsoporthoz a B_L gyök. Él-Eljon, a sumér-kánaáni isten (alias Enlil) egyik fia volt Baal. Az izraeliták „szövetségkötése” Jehovával – egyistenhit - a feleség és a leszármazottak „detronizálásával” járt. Innét számít Baal lázadó fiúnak, „sátánnak”. A sátán fogalom akkor más volt, mint ma: a kánaáni hagyomány, és a nem kanonizált evangéliumok szerint a „sátánok” gonosz cselekedeteiket Isten engedélyével viszik végbe.

Baal isten az idő kapujában áll és az időben megjelenő élettűz/isteni naptűz erejének az ura. A növekvő hold harmadik, legutolsó stációjában az eget Baal isten uralja. Baalt magyarul Bálnak/Bélnek hívják. Az örmény tradíció szerint – hasonlóan a magyar népi hagyományhoz - Baal azonos Nimróddal, aki a Biblia szerint Chus fia volt (az örmények szerint Chus fia Meszdrim volt, unokája Nimród). Ez az ősisten (kultuszának középpontja Nippur) egyben misztikus őskirály is, egy olyan harcos, aki Bél/Baál isten élő gondolata

Vagyis bábeli Bél/Baál istent megismerve közelebb kerülünk a belülről jövő belső elhatározáshoz, a belső tűzhöz és erőhöz (vagy legalábbis, hogy megértsük azt). Ez a B_L gerincű szóbokor természetes kapcsolatot tart az isteni eredetű világossággal, a V_L-szóbokorral, de ide kapcsolódik másik irányból a B_R szóbokor (BORa = élet vize, a honfoglalás-kori magyarok idejében még ismert volt a bor szónak egy másik jelentése is: a folyton változó, élő anyagot jelentette).

 

Azért a „van” szó etimológiája nem semmi. Meg az, hogy teljes feledésbe merült…

 

* János evangéliumában a köv. olvasható: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben az Istennél.”. Ez Borbola J. szerint: ’Kezdetben volt Van, és Van An által volt, és An volt Van, ez történt kezdetben An által.’ Itt most a részleteket mellőzve Borbola J. szerint a „Van” az „ŐSTeNger”. Máshol a szókezdeti „v”-betűt különösebb jelentés nélküli védőhangnak tartja. Megitésünk szerint, ahogy fentebb érintettük, a „v” betű a megtörténttel van különös viszonyban. (Lásd fentebb a „Ahogy – nyelvész is volt” kezdetű két bekezdést, valamint az azt megelőzőt.)

 

Előzmény:

 

http://murcielago.blog.hu/2011/09/10/mult_idok_a_regi_magyar_nyelvben

 

Ajánlott források:

Borbola János: A Magyarok Istene, tanulmány. Monster, 2005 

www.okotaj.hu/szamok/29-30/betu2.htm

www.kolumbansandor.ro/magyar-szogyokok-a-roman-nyelvben/2.html

www.czakogabor.hu/index.php

Szólj hozzá!

Címkék: gyöknyelvészet miniesszé magyar nyelvtörténet

A bejegyzés trackback címe:

http://murcielago.blog.hu/api/trackback/id/tr364612884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.