"- Délosz, köves sziget, akarsz-e Apollón szülőföldje lenni? Most senki sem törődik veled, de ha befogadsz engem, rajtad fog születni Apollón, és rajtad fog állni a messzelövő isten temploma.
Örült neki Délosz, hogyne akarta volna. Csak egyért aggódott:
- Azt beszélik, Létó, hogy féktelen erejű isten lesz a te fiad. Meg lesz-e elégedve olyan kicsi szigettel, mint én vagyok? Nem fogja-e megvetni kavicsos, kopár földemet? Félek, hatalmas lábával a tenger habjai alá lök, és keres más hazát magának, ahol lombos fák közt építhet templomot. Rajtam meg a vízben a fekete fókák vehetnek szállást maguknak.
Erre Létó megesküdött:
- Hallja meg hát az Ég és a Föld és az alvilági Sztüx hömpölygő vize - ennél nagyobb esküt nem ismernek az istenek -, hogy itt lesz örökké Phoibosz Apollón illatos oltára, itt lesz szent ligete, s minden más szigetnél többre fog téged becsülni."
----
Délosz szigete már az Apollón-kultusz kezdete előtt is szent helynek számított, lásd. : Dionüszosz. Az Apollón-kultusz miatt senki sem születhetett, sem meg nem halhatott a szigeten (a terheseket, haldoklókat szomszédos szigetekre szállították). Kr. e. 69-ben történt kifosztása óta gyakorlatilag lakatlan.
